Ha a Fidesz már a 2014-es választáson jogosulatlan előnyt élvezett, mi lesz most?

Választás 2018

A nemzetközi megfigyelők hiába állapítják meg, hogy a Fidesznek lejt a pálya, sokkal többet nem tehetnek.

Március elején érkezett Magyarországra az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) választási megfigyelő missziója.

A bemutatkozó sajtótájékoztatón Douglas Wake misszióvezető kifejtette, korlátozott megfigyelésre készülnek, ami azt jelenti, hogy a választás napján nem ellenőrzik szisztematikusan a szavazatszámláló bizottságok munkáját. Magyarán nem számítanak arra, hogy valaki a szavazólapok manipulálásával próbálná elcsalni a választást.

Douglas Wake misszióvezető

Douglas Wake misszióvezető

Fotó: Mónus Márton/MTI

Ezt tükrözi a január végi, úgynevezett igényfelmérő látogatásról készült jelentés is. Ez alapján az EBESZ magyar informátorai – pártok és civil szervezetek képviselői, újságírók – elsősorban attól tartanak, hogy a jogszabályok önkényes értelmezése és alkalmazása, a nem hatékony jogorvoslat, az eltérő kampánylehetőségek és az elfogult médiabeszámolók torzíthatják a választási esélyeket. Igaz, a jelentés megemlíti, hogy egyesek a szavazókra történő nyomásgyakorlást vagy a szavazatvásárlást is elképzelhetőnek tartják, főleg a sérülékeny csoportok, köztük a romák vannak kitéve ennek a veszélynek. A kettős állampolgárok levélszavazataival való manipuláció lehetőségét is felveti a jelentés.

Példátlan kritika 2014-ben

Összességében az EBESZ mégis a választás jogszabályi és politikai környezetére, a média állapotára, a kampány menetére és a választással összefüggő adminisztratív ügyekre fókuszál majd. Megállapításaikat a választás után két hónappal zárójelentésben foglalják össze.

A 2014-es jelentést hiába fogalmazták a nemzetközi diplomácia udvarias nyelvén, gyakorlatilag példátlanul keményen kritizálta a magyar helyzetet, legalábbis ahhoz képest, hogy európai uniós tagállam vagyunk. Tőlünk keletre fekvő országok választásairól szokott az EBESZ olyasmiket mondani, amit a 2014-es magyar jelentés már a legelső oldalán megállapít: „a kormányzó pártok jogosulatlan előnyt élveztek”.

„A média nyugtalanító eleme a választásoknak” – Audrey Glover, az EBESZ választási megfigyelő missziójának vezetője

Az elszámoltathatóság és az átláthatóság általános hiányát tartja a magyar választási rendszer legnagyobb hibájának az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalának (ODIHR) misszióvezetője. Audrey Glover emberi jogi szakértővel budapesti irodájában beszélgettünk. magyarnarancs.hu: Januárban az EBESZ igényfelmérő missziót küldött Magyarországra. Miért döntöttek végül az úgynevezett korlátozott választási megfigyelés mellett?

Bár az EBESZ akkori missziója nem foglalt állást abban a kérdésben, hogy a választás szabad és fair volt-e, nem hallgatták el, hogy a „győzteskompenzáció” elve plusz 6 mandátumot hozott a Fidesznek, hogy a kettős állampolgárok és a külföldön élő magyarok szavazási lehetőségei diszkriminatív módon eltértek, vagy hogy a választási visszaélések miatt indult rendőrségi nyomozások a semmibe vezettek. Audrey Glover, a 2014-es misszió vezetője a magyarnarancs.hu-nak adott interjújában az elszámoltathatóság általános hiányát szembetűnőnek, a médiahelyzetet pedig nyugtalanítónak nevezte.

Politikailag motivált

A választás jogszabályi környezete azóta csak veszített demokratikusságából, a kormány az EBESZ 2014-es ajánlásait nem fogadta meg, ellenben újabb intézkedéseivel rontotta az ellenzék esélyeit.

Az EBESZ januári igényfelmérő jelentése említést tesz az Állami Számvevőszék politikailag motiváltnak tűnő bírságolási gyakorlatáról, valamint arról, hogy két „jó üzleti kapcsolatokkal rendelkező” párton kívül mindenki csak korlátozottan jut plakáthelyekhez. Rögzíti az ellenzék azon véleményét, hogy önkényes a Nemzeti Választási Bizottság iránymutatása, mely szerint automatikusan törölni kell egy pártlistát, ha a párt egyéni jelöltjeinek száma 27 alá csökken (ez az értelmezés az ellenzéki pártok visszalépéseit nehezíti). A média további (és kormányközeli) koncentrációjára az EBESZ jelentéstevői a Népszabadság bezárását is példaként említik, kiemelve, hogy az újságírók szerint azért kellett lehúzniuk a rolót, mert a Magyar Nemzeti Bank elnökének és a kormány tagjainak a korrupciós ügyeit feszegették.

Néhány régebb óta húzódó hiányosságot is újra felmelegít az EBESZ. Ilyen a mentális betegségben szenvedők és a börtönbüntetésüket töltők választójogának aránytalan korlátozása (idén 49+27 ezren maradtak ki ezen okokból a névjegyzékből), a kampányfinanszírozás alulszabályozottsága, vagy az, hogy az egyszerű állampolgárok nem tudják a szavazatszámlálás minden szintjét nyomon követni. Pozitívumként jószerivel csak azt emelik ki, hogy a külképviseleti szavazókörök száma 97-ről 117-re nőtt.

Foganatja nem sok lesz

Mindezek alapján több mint valószínű, hogy az EBESZ idén nyári jelentése ugyanannyira vagy még inkább elmarasztaló lesz, mint a 2014-es. Hiába. Ha a Fidesz–KDNP kap még négy évet, ugyanúgy semmibe vehetik az EBESZ ajánlásait, mint legutóbb. A választási szabályok nemzetközi normáktól való eltérését szankcionálni senki nem tudja, a mégoly kemény szavaknak is csak politikai jelentőségük lehet. Ilyesmiért kötelezettségszegési eljárást az EU sem indíthat, bár az elképzelhető, hogy amikor arról döntenek majd, élesítik-e Magyarországgal szemben a 7-es cikkely szerinti eljárást – az unió alapértékeinek megsértése miatt –, az EBESZ-megfigyelők véleményét is figyelembe veszik.

Az EBESZ missziója egyébiránt nem az egyedüli nemzetközi megfigyelője lesz az áprilisi választásnak. A Nemzeti Választási Iroda vonatkozó adataiból arra következtethetünk, hogy Franciaország és Mongólia (4, illetve 3 regisztrált megfigyelővel) fokozott érdeklődést mutat a magyarországi folyamatok iránt, de egy Koszovói Választási Panaszbizottság nevű testület is delegált 10 megfigyelőt.

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.